A magyar bankolásban két számsor él párhuzamosan ugyanarra a számlára: a belföldi számlaszám (16 vagy 24 számjegy) és az IBAN (28 karakter). Nem két számla, hanem ugyanannak a számlának két írásmódja, más-más felhasználási körrel. Aki ezt egyszer megérti, soha többé nem ad meg rossz formátumot egy űrlapon.
A belföldi számlaszám
A magyar belföldi számlaszám (szaknyelven BBAN) hivatalosan 24 számjegy, hármas tagolásban írva: 8-8-8. A belső szerkezete kötött: 3 jegyű bankkód + 4 jegyű fiókkód + 1 belső ellenőrzőszám + 15 jegyű számlaszám + 1 belső ellenőrzőszám. Sok bank ugyanakkor 16 jegyű (8-8) rövid formátumot használ a mindennapokban; ilyenkor a hiányzó nyolc jegy csupa nulla, amely a szám végére értendő. A 16 jegyű és a 24 jegyű alak tehát ugyanaz a szám, csak az egyik a záró nullák nélkül van leírva.
Az IBAN
Az IBAN a nemzetközi csomagolás: HU + 2 ellenőrző számjegy + a teljes 24 jegyű BBAN, összesen 28 karakter. Semmilyen új információt nem tartalmaz a belföldi számlaszámhoz képest, két dolgot ad hozzá: az ország azonosítását (HU) és egy nemzetközileg egységes ellenőrző mechanizmust, amely az elgépelt számokat még az utalás indítása előtt kiszűri.
Mikor melyiket add meg?
- Belföldi forint-utalás, munkáltatói bérszámfejtés, magyar szolgáltató csekk helyett: a belföldi számlaszám a bevett, 16 vagy 24 jegyű formában.
- Külföldi munkáltató, külföldi ügyfél, SEPA-utalás, nemzetközi platform (piactér, bróker, fizetési szolgáltató): mindig IBAN.
- Ha egy űrlap kifejezetten IBAN mezőt mutat: oda a HU kezdetű, 28 karakteres alakot írd, szóközök nélkül is elfogadott.
Bizonytalanság esetén az IBAN a biztonságosabb választás, mert abból a belföldi számlaszám egyértelműen visszafejthető, fordítva viszont számolni kell.
Átalakítás a két formátum között
A 24 jegyű számlaszámból az IBAN kiszámítása ellenőrzőszámjegy-számítást igényel (mod-97), ezt kézzel nem érdemes végezni. Az oldal kalkulátora mindkét irányban dolgozik, és a böngésződben fut: a számlaszámod nem kerül elküldésre semmilyen szerverre. A validátor a kapott IBAN-ok formai ellenőrzésére is használható, például mielőtt egy számlázóprogramban rögzítenéd egy új partner adatait.
Végül a szokásos, de fontos kiegészítés: bármelyik formátumról legyen szó, a formai érvényesség nem jelenti, hogy a számla létezik. Utalás előtt a bank kedvezményezett-ellenőrzése (Verification of Payee) a mérvadó, amely a kedvezményezett nevét is összeveti a számlával.